Sétáltatás után ,minden nap nézzük alaposan át kedvencünket Sajnos nagyon sok kullancs van ..az időjárás kedvez nekik!
Kutyánkba ha belemegy a kullancs és nem vesszük észre megbetegedhet és el is pusztulhat!
Ha kullancsot találunk kedvencünkbe nem tudjuk kiszedni orvoshoz kell fordulni.
Ha a kullancsot a bőrbe fúródása után, de még a vérszívás megkezdése előtt sikerül eltávolítani, akkor a fertőződés valószínűsége minimális. Viszont arra is minimális az esély, hogy ebben az állapotban észrevehető legyen a kullancs. A legtöbb esetben akkor akad meg a kutyát simogató kéz a kullancson, ha már lencse vagy borsó nagyságúra duzzadt a magába szívott vértől. Ilyenkor ajánlott a kullancsot valamilyen segédeszközzel (csipesz, kanál, kiemelő villa stb.), vagy tapasztalt és rutinos gazdi esetén ujjheggyel vagy körömmel kicsavarni, kitépni. A kullancsot a bőrhöz minél közelebb megfogva, a felszívott vértől duzzadó testét lehetőleg nem összenyomva távolítsuk el a kutya bőréből. Lehetőség szerint a kullancs szúrásának helyét alkohollal, jóddal vagy más fertőtlenítő szerrel ajánlott letisztítani.
Fertőzésveszély
A kullancsnak mint parazita állatnak a jelenléte a kutyán, vagy a szúrása és a vérszívás okozta vérmennyiség elvesztése a kutya számára tulajdonképpen teljesen veszélytelen. Ami a kullancsot a kutyák számára veszélyessé teszi, az a különféle vírusoknak és baktériumoknak a bevitele a kutya bőrébe és vérébe, aminek következtében különféle betegségek alakulhatnak ki. A kullancsok által terjesztett és a kutyára veszélyt jelentő fertőző betegségek közül igazán három terjedt el.
A betegség kórokozója a Babesia nevű egysejtű, a vörösvértesteket megtámadó élősködő. Méretük alapján kétféle Babesia létezik, ezek közül a 3-5 mikrométer nagyságú jelent veszélyt a kutyák számára. Ezekből is három különféle létezik, de szerencsére kettő csak a szubtrópusi és trópusi környezetben fordul elő. A tünetek a kutyán 2-20 nap eltelte után bágyadtsággal és hirtelen jelentkező magas lázzal (40-41°C) mutatkoznak. A betegségnek akut, klasszikus és krónikus lefolyású változatát különbözteti meg az állatgyógyászat. A kórokozót magában hordozó szukából a vemhesség alatt a fejlődő kölykökbe is átjuthatnak az élősködők, így a kölykök már fertőzötten születhetnek. Korábban csak a kutyakullancs (Dermacentor reticulatus) volt az egyedüli terjesztője, de az utóbbi években már a közönséges kullancsban (Ixodes ricinus) is egyre gyakrabban kimutatható volt. Ezt a kórokozót a kullancs nem azonnal, a vérszívás megkezdésekor juttatja be a kutya vérkeringésébe. A vérszívás megindulása egyfajta jeladás az egysejtű élősködőknek, melynek hatására szerkezeti átalakulást indítanak be. Az igazán nagy veszélyt az jelenti, ha a kullancs több mint két napig élősködhet a kutyán, ugyanis a vérszívás megkezdése után 48 órával kezdenek a kullancsban tolongani a fertőzésre kész, átalakult kórokozók.
Tünetek: kezdetben bágyadtság, étvágytalanság, láz, később vérfesték-vizelés, sárgaság, bűzös lehelet, hányás, idegrendszeri tünetek.
Kezelés: időben észlelt és diagnosztizált betegség esetén a kórokozók elpusztítására jelenleg hatékony injekciós készítmény (pl. imidocarb hatóanyagú IMIZOL vakcina) áll az állatgyógyászat rendelkezésére. Több napos várakozás már súlyos következménnyel járhat, gyógykezelés hiányában a kutya egy hét alatt elpusztulhat. Kivételes esetekben azonban előfordulhat öngyógyulás is.
Forrás:kutya.hu